A Nemzetközi Energiaügynökség szeptemberi számai óriási geopolitikai fordulópontot jeleznek.
A múlt hónapban – és ez emberemlékezet óta először fordult elő – a kínai olajimport mennyisége gyakorlatilag megegyezett az amerikaival, és minden jel arra utal, hogy októberben már Kína lesz a világ egyes számú olajimportőre.
A fordulat alig néhány év alatt játszódott le.
A jelenségnek három mozgatórugója van, és ezek közül legalább egy olyan, amit még öt évvel ezelőtt sem vett komolyan szinte senki. Egyik oldalról a kínai olajkereslet meredeken emelkedik, miközben az amerikai fokozatosan csökken.
Ami azonban a változás legfontosabb mozgatója, az az amerikai olajtermelés meredek növekedése. Szinte mindenki legnagyobb meglepetésére ugyanis valóságos forradalom zajlik az amerikai olajiparban: egy technológiai áttörésnek és a magas olajáraknak köszönhetően kitermelhetővé váltak a korábban felhasználhatatlannak hitt hazai „tight oil” tartalékok. Az USA külföldi olajtól való függése néhány éven belül teljesen megszűnhet
Ez a változás pedig minden bizonnyal felforgatja a világpolitikát, és elsősorban a Közel-Kelet viszonyait.
Több amerikai szakértői is elkezdett nyilvánosan elmélkedni azon, hogy az országuk esetleg hátrébb léphet majd az örök fejfájást okozó Közel-Kelettől, ezzel párhuzamosan pedig csak idő kérdése, hogy Kína megpróbáljon fajsúlyosabb szereplővé válni a térségben.