Simon Gáborral a kétharmadért

Simon Gábor ügye úgy kellett az MSZP-nek, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Hosszútávon azonban még jót is tehet a magyar baloldalnak. Ennél nyilvánvalóbb bizonyíték ugyanis nem nagyon kell arra, hogy a Gyurcsány-Kuncze-Fodor Gábor-Simon Gábor típusú zombihadsereg egy olyan időzített bomba, amivel nem csak nyerni nem lehet, de komoly kampányt folytatni sem.

A magyar baloldal előbb-utóbb kénytelen lesz felismerni azt, hogy 2010-ben nagyon sok minden megváltozott. Azok a módszerek, gyakorlatok és beidegződések, amelyek addig elmentek, már nemcsak nem nyerők, hanem teljesen vállalhatatlanok, sőt: amint a fenti példa mutatja, veszélyesek is.

Igen, többek között arról van szó, hogy lopni is máshogy kell már.

Ahogy a '90-es években vezető politikusok köztörvényes bűncselekmények, sőt gyilkosságok elkövetőivel és felbujtóival üzleteltek és fényképezkedtek, úgy a 2000-es évek első évtizedében mindenfajta közbeszerzési eljárások kapcsán meggazdagodott politikusok nyitottak számlákat külföldön a saját nevükön. Mert akkor az még belefért, akkor még azt lehetett gondolni, hogy ezek a titkok örökre titkok maradnak. Legalább 2010 óta azonban tudni kellene, hogy egyrészt ezen információk egy részét már kiadják, másrészt pedig immáron nem szocialistaként lehet baráti rendőrségre és ügyészségre számítani.

Természetesen ma is van lopás dögivel, de azok egy része törvények által szentesítve történik, a másik része pedig minden bizonnyal bonyolultabb technikákat használ, mint a saját név alatt nyitott külföldi számla. Mindez kiváló példa arra, hogy az elmúlt húsz évben edződött politikai garnitúra mennyire nincs felkészülve a jelenlegi időszakra. Új korszak kezdődött és a régi beidegződések nem elegendőek már ebben a közegben. Ha például Fodor Gábor elkezd beszélni a liberalizmusról vagy Kuncze Gábor mormog valamit, ami a '90-es években még viccesnek számított vagy éppen Gyurcsány Ferenc amolyan őszödi lendülettel magyaráz valami jelentéktelen témáról, akkor észre sem veszik, hogy mennyire a régi idők fociját játsszák.

És amikor Mesterházy Attila úgy döntött, hogy a kétharmad megakadályozásához ezekkel az arcokkal fog összeállni, akkor egyben az ezzel kapcsolatos kockázatokat is vállalta. Az már csak a sors fintora, hogy a legnagyobb bombát nem ők, hanem egy hasonlóan „old school” MSZP-s, ráadásul egy relatíve ismeretlen robbantotta fel. Simon Gábor állítólag az az ember, akit párttársai annyira szürkének tartanak, hogy még csak elképzelni se tudták volna róla, hogy százmilliói vannak.

De akkor mi lehet azokkal, akikről viszont ezt el tudják képzelni?

Erről a csapatról most már bármit el lehet hitetni bárkivel. Hogy hogyan nem lesz ebből kétharmad, azt mi még nem látjuk.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.