EU-pénzek: az új kormány első válsága

Az uniós pénzek 444 által megírt felfüggesztése az idei év legfontosabb politikai ügye lesz. Nem abból a szempontból fontos, hogy mennyit írnak róla, hanem a hosszú távú hatás szempontjából. Ez a dolog jobban fájhat Orbán Viktornak, mint bármi más.

Amint arról a 444 beszámolt, majd a kormány egészen viccesen az eredeti értesülést megerősítve cáfolt, Brüsszel felfüggesztette az uniós támogatások kifizetését. Tette mindezt azért, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar pályázati (kiírási, elbírálási és kifizetési) rendszer engedélyezése előtt további vizsgálatokra van szükség.

Magyarul: egyelőre nem jönnek a pénzek és senki nem tudja, mikor fognak megindulni, illetve hogy végül milyen rendszer szerint működik majd a kifizetés.

Mindezt akkor, amikor a kormánynak a legnagyobb szüksége lenne ezekre a pénzekre.

A magyar gazdaság legnagyobb problémája jelenleg az, hogy nem történik elég beruházás az országban. És nemcsak az idei évről van szó, hanem immáron négy éve ez a helyzet. Beruházások nélkül pedig nincs gazdasági növekedés. Az elmúlt négy évben a hazánkba áradó működőtőke (a banki feltőkésítések kivételével) közel 80 százaléka uniós támogatás volt. Ez azt jelenti, hogy évente 1000-1200 milliárd forint ingyenpénzt kaptunk Brüsszeltől. Ha ez az összeg nincs, akkor gyakorlatilag egyetlen állami beruházás sem valósult volna meg az országban (mint tudjuk, a felcsúti stadion nem közpénzből épült).

Vagyis ha nincsenek uniós pénzek, a kormány minden bizonnyal recesszióval vagy stagnálással kell, hogy szembenézzen.

Mivel 2014-gyel kezdődően megnőtt a lehívható uniós keret, a Miniszterelnökség célul tűzte, hogy a korábbi évekhez képest növeli a felhasznált uniós támogatások összegét és gyorsítja a lehívás ütemét is. Erre azonban alkalmatlannak ítélték az elmúlt hét évben kialakított és bejáratott rendszert, és mint minden fontosnak ítélt ügyben, közvetlenül Orbán Viktorhoz és Lázár Jánoshoz delegálták a döntési jogköröket. A kapcsolódó intézményrendszert pedig felszeletelték és szétszórták az egyes minisztériumok között. Bár külső szemlélőnek nem világos, hogy ez így miért jobb vagy gyorsabb megoldás, az bizonyos a Miniszterelnökség annak ítélte. Az átszervezés meg is történt, majd robbant a bomba: Brüsszel rálépett a fékre a folyósítások kapcsán.

Nem tudjuk, hogy mi a jobb olvasat a Miniszterelnökség szempontjából: ha az derül ki, hogy egy teljesen rutinvizsgálatról van szó, vagy ha az átalakítással tartalmi problémái vannak a Bizottságnak.

Előbbi azt sugallná, hogy a Miniszterelnökség még azt sem tudta, hogy egy ilyen vizsgálaton át kell esni, mielőtt egy új rendszert bevezet.

A másik variáció sem vet rájuk jobb fényt. Eszerint megint sikerült valami olyat kifőzni, ami végül ebben a formában nem is működhet. Ezzel pedig akár hónapokra is megakaszthatják az uniós pénzek lehívását, és a végén a minden bizonnyal kompromisszumos megoldásként létrejövő, immáron Brüsszel által is elfogadott új szervezet olyan lesz, amilyet eredetileg senki sem akart volna. Mindezt úgy, hogy az egész átalakítás célja a gyorsítás volt.

Bármelyik is legyen, a kormányzat a saját Achilles-sarkát lőtte meg. Az uniós pénzek jelenleg az egyetlen üzemanyag a magyar gazdaság motorjában. A Miniszterelnökség ügyetlensége ezt a forrást állította le. Minél hosszabb ideig tart ez a leállás, annál nyilvánvalóbb és annál fájdalmasabb lesz a politikai következmény is.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.