Az Orbán-kormány talán legemlékezetesebb és legelőremutatóbb választási ígérete az egymillió új munkahelyről szóló volt.
Akárcsak Orbán Viktor, mi is azt gondoljuk, hogy a munka a megélhetés, az önbecsülés és a társadalomba történő integráció legfontosabb eszköze.
Természetesen eddig is érezni lehetett, hogy nem igazán közeledünk a hőn áhított cél felé. Azonban az időközben meg-megjelenő számok olyasmit sugalltak, mintha mégis lenne valami számottevő pozitív irányú trend az ügyben.
Pár napja azonban elérhetők a vonatkozó becslések részletei is. Az alábbi ábra a 2013. januári adatokat mutatja a 2010. január 1-i állapothoz viszonyítva.
Ez azt jelenti, hogy a korábban publikált, enyhe foglalkoztatás-növekedést mutató összesített statisztikáknál is távolabb vagyunk a kormány által kijelölt céltól.
A vizsgált időszakban a mintegy százezres növekedés 70 (!) százaléka közmunkából, illetve magyarok külföldi munkavállalásából származott (az utóbbira vonatkozó szám csak a külföldön bejelentett munkát végzőket tartalmazza).
A magyar gazdaság teljesítménye szempontjából a valódi jelentőséggel bíró területen, a magánszektor foglalkoztatási szintjében gyakorlatilag semmilyen növekedés nem tapasztalható 2010-hoz képest. Itt három év alatt nettó harmincezer új munkahely.
Ebben az ütemben nem tíz, hanem száz évig tartana az egymilliós cél elérése.